Visszavont tilalom

A tudomány példátlan győzelme

Szerző: CK

Terjedőben lévő droghasználatra tilalom helyett az érintettekkel közös gondolkodással és további kutatásokkal is lehet válaszolni. Erre a ritka reakcióra nyújt most példát az Egyesült Államok, ahol kutatók, drogpolitikai szervezetek, érdekvédelmi csoportok és törvényhozók sikeresen akadályozták meg egy sok szempontból ígéretes növény, a kratom betiltását.

Az USA Kábítószer-ellenes Hivatala (DEA) 2016. augusztus 31-én jelentette be, hogy egy hónapon belül tiltólistára helyezi a kratom nevű növényt, annak is a legszigorúbb, 1. jegyzékére, ahol a visszaélésre leginkább alkalmas, elfogadott gyógyászati alkalmazással nem rendelkező drogok találhatók, például a heroin és más ópiátok, a dizájner drogként megismert mefedron és faramuci módon az USA államainak felében gyógyászati célból elérhető kannabisz is. De vajon mit tudhat a kratom, hogy egy hónapos határidővel a semmiből rögtön a legszigorúbb jegyzékre száműzné a drogellenes hivatal?

Mi fán terem a kratom?

„Kratom” alatt jellemzően a Délkelet-Ázsia egyes régióiban őshonos Mitragyna speciosa nevű fa levelét, annak is a porított változatát értjük, melyet legalitástól függően internetes vagy speciális boltokban lehet beszerezni etnobotanikai mintaként. A feljegyzések alapján legkésőbb 1836 környékén jelent meg a növény használata a népi gyógyászatban, de újabban rekreációs célú alkalmazása is terjed. A kratomot az teszi izgalmassá, hogy egyszerre tartozik a kávé-növénynemzetségbe, és képes az ópioid receptorok aktivizálására. A szokatlan kettősség azt eredményezi, hogy a kratom kis mennyiségben stimuláns hatást gyakorol, nagyobb dózisban viszont az ópiumszármazékokhoz (ópiátokhoz) hasonló szedatív és fájdalomcsillapító hatásokat produkál, amihez azonban jóval enyhébb eufória társul. A növény fő hatóanyagai a mitragynine és a 7-hydroxymitragynine (7-HMG), de még további 25 alkaloida is befolyásolja a hatást. Ezek arányával magyarázzák az eltérő tulajdonságokat, a pörgetősebb és az inkább szedatív típusú fajtákat, de a pontosabb képhez további kutatásokra lenne szükség.

Gyógyászati szempontból az teszi érdekessé a növényt, hogy mindkét fő hatóanyag aktiválja az agy ópioid receptorait, ahogy például a heroin és az Oxycontin is teszi, ám a használók beszámolói szerint mind a tolerancia kialakulása, mind a használat felfüggesztését követő elvonási tünetek messze elmaradnak a heroinhoz vagy akár a vényköteles fájdalomcsillapítókhoz képest. Ennek függvényében kifejezetten izgalmas, hogy egy egérkísérlet alapján a kratom fájdalomcsillapító hatása 13x erősebbnek bizonyult, mint a gyógyászatban széles körben alkalmazott morfiné – ennek alapján a növény többet ad és kevesebbet kér, mint a hagyományos fájdalomcsillapítók. Susruta Majumdar egyike a kevés számú kutatónak, akik a kratom gyógyászatilag alkalmazható hatásait vizsgálják. Majumdar a Scientific American számára nyilatkozva kifejtette, hogy a delta-ópioid receptort is blokkoló tulajdonsága, ami egérkísérletek alapján csökkenti az ópiátfüggőség és az elvonási tünetek súlyosságát, a legbiztonságosabb fájdalomcsillapítóvá teheti a kratomot. Nem véletlen tehát, hogy a kannabisz mellett többen a kratomban látják az USA-t sújtó ópiáttúladagolási hullám lehetséges ellenszerét, ahogyan az sem, hogy mások – éppen emiatt – a lehető leggyorsabban kivonnák a forgalomból.

Veszély a közbiztonságra

A kratomot először őshazájában, Thaiföldön tiltották be 1943-ban, amikor a nyugati világ még nem is használta a kábítószer (narcotic drug) kifejezést. A kratomnak ekkorra már a stimuláns és a fájdalomcsillapító hatását is kiaknázták Thaiföldön. Ekkoriban elsősorban a földeken egész nap dolgozó parasztok használták a fáradtság leküzdésére, valamint a munkával járó fájdalmak csillapítására. A „szegény ember marihuánájának” is nevezték, mert a parasztok jellemzően nem engedhették meg maguknak a széles körben hozzáférhető, de drágább kannabiszt. Az 1930-as években felismerték, hogy a kratom kitűnően enyhíti az ópiumelvonással járó tüneteket, sőt magát az ópiumot is helyettesítheti. A thai kormánynak ez egyet jelentett az ópium eladásából származó adó csökkenésével, amely ezért nem a függőségi járványt – és ezzel jelentős adóbevételt – hozó ópiumot, hanem a kratomot tiltotta be. Utóbbi ugyanis vadon nőtt, bárki által elérhető módon, és az ópiummal szemben nem volt megadóztatva, tehát bevétele sem származott belőle az államnak. Thaiföld példájához később csatlakozott Malajzia, Mianmar és Ausztrália is. Európában jóval később, csak a klasszikus kábítószerek térhódítását követően jelent meg a kratom használata, leginkább csupán kisebb szubkultúrákban, bár kellemetlen íze, a fogyasztásakor előforduló hányinger és a cserébe nyújtott enyhébb, rekreációs szempontból kevésbé értékelhető hatások sosem tették versenyképessé a klasszikus szerekkel szemben. Az EU kábítószerügyi monitorozó központja (EMCDDA) 2011 szeptemberében a következő európai uniós országokban jelezte a kratom tiltólistás státusát: Dánia, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia és Svédország. 2016-ban a hatásokra tekintet nélküli globális pszichoaktív szer tilalmával Nagy-Britannia is csatlakozott a sorhoz, és mostanáig úgy tűnt, az USA lesz a következő.

Az Egyesült Államok ellenőrző hatósága először 2014-ben figyelt fel több, Tengerentúlról érkező kratomszállítmányra. 2010 és 2015 között 26-ról 263-ra nőtt azok száma, akik kratomhasználattal összefüggésben kértek segítséget az USA-ban, így a növény egyre jelentősebb figyelmet kapott. Számos állam a szövetségi döntést megelőzve be is tiltotta a kratomot, így tett Indiana, Wisconsin, Vermont és Tennessee. Ezek után pedig már nem kellett sokat várni a DEA bejelentésére sem, mely „közbiztonságra fenyegető veszélyként” utalt a kratomra, aminek fogyasztásához 2014 és 2016 között 15 haláleset volt köthető, ezért azonnali felvételét kezdeményezte a tiltott szerek első jegyzékébe. A hatóság azzal már nem foglalkozott, hogy az említett halálesetekben a kratom mellett más szereket is kimutattak az elhunytak szervezetében, és a kombinációkat valószínűsítették a halálozások okaként, ahogyan azzal sem, hogy a megelőző években mennyire elterjedt a gyógyászati célú használata. Azért sokan akadtak, akik felhívták erre a figyelmüket.

A járvány ellenszere

Az Egyesült Államokban elsősorban a heroinról leállni próbálók és a rendszeres fájdalomcsillapító-fogyasztók körében emelkedett meg a kratom népszerűsége, ami néhány adat figyelembevételével sokkal inkább üdvözlendő, mintsem riasztó tendencia. 2014-ben közel 30 ezer ember halt meg az USA-ban ópiáttúladagolásban vagy ópiát és más szer kombinációjának következményeként. A rekordmagas szám egy évek óta tartó növekedés eddigi csúcspontja, ami miatt már megkongatták a vészharangokat, és idén az Obama-kormány is komoly összeget különített el a jelenség kezelésére. Az egyik legjobb alternatívát a kannabisz nyújtja, hiszen azokban az államokban, ahol bevezették a gyógyászati célú használatát, rengeteg beteg tette le a gyógyszereit, így negyedével csökkentek az említett halálesetek. A kannabisz elsősorban bizonyos típusú fájdalmak esetén bizonyul hatékonynak és jóval alacsonyabb kockázatúnak, mint egyes vényköteles gyógyszerek, de beszámolók szerint a heroin alternatívájaként is alkalmazzák. A THC-val szemben a kratom hatóanyagainak fő csatlakozási pontja nem a kannabinoid, hanem az ópioid receptor, ennek megfelelően jobban imitálja az ópiátok hatását, fájdalomcsillapításban nagy részüket felül is múlja, ám sokkal kevésbé euforikus. Elvonási tüneteket ugyan lehet tapasztalni a rendszeres, nagy mennyiségű használat hirtelen megszakításakor, ezek azonban eltörpülnek a heroinmegvonáshoz képest. Túladagolása is kifejezetten ritka, és leggyakrabban más szerekkel keverve következik be. A heroin túladagolása esetében megfigyelhető légzésnehézség a kratom extrémdózisai esetében is jóval enyhébb formában jelentkezik. Érthető tehát, hogy az ópiátfüggőségből fellélegzők súlyos fenyegetésként élték meg a kratomtilalom belengetését, az ötlet a közegükön kívül is indulatokat kavart. Bár a DEA-nek igaza van abban, hogy a kratom jelenleg nem rendelkezik elfogadott gyógyászati alkalmazással, de a realitásokból kiindulva sokkal inkább az erre irányuló kutatásokat kellene sürgetnie, hogy az elmélet utolérje a gyakorlatot. Ötvenegy amerikai képviselő is így gondolkodott, amikor levelet küldött a DEA-nek a kratom tilalma megakadályozásáért. A dokumentumban leírják, hogy a döntés következtében nem valósulhat meg államilag támogatott kutatás az ópiátfüggők kratommal végzett terápiájára, miközben a kormány egyik kiemelt célja az ópiátokkal összefüggő halálozások megelőzése. Levelükben nehezményezik azt is, hogy a döntést nem előzte meg konzultáció a kutatókkal és a fogyasztókkal.

A tudósok közül van, aki egyetért a listára vétellel, például Chris McCurdy, a Mississippi Egyetem kratomkutatója, de az 1. jegyzéket alkalmatlannak tartja, hiszen ez ellehetetlenítené a további vizsgálatokat. Kilenc szenátor is csatlakozott e nézethez és írt levelet a DEA-nek azzal a kitétellel, hogy a lépés előtt megfelelően tisztázni kéne, szükséges-e a kratom 1. jegyzékbe helyezése. Álláspontjuk szerint a kratom évszázados használata során tapasztalt relatív biztonságossága és az ópiátfüggőség kezelésében mutatott hatékonysága sokkal inkább további kutatásokat, mintsem azok blokkolását indokolná. A kritikák hatására végül megtörtént a csoda: a DEA visszalépett a kilátásba helyezett tilalomtól, és december elsejéig nyílt vitára bocsátotta a kratom szabályozásának kérdését. Emellett felkérte az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyeleti Hatóságot (FDA), hogy gyorsított eljárásban, tudományos és egészségügyi elemzés nyomán tegyen ajánlást a növény hatóanyagainak osztályozására. Ez eredményezheti az ideiglenes és a végleges listára vételt, ellenben a jelenlegi állapothoz hasonlóan szabályozatlanul is hagyhatja a kratomot. Következésképpen még nem lélegezhetnek fel a fogyasztók és a kutatók, viszont a hatékony lobbyzásnak köszönhetően valószínűleg sikerült elkerülni a legrosszabbat, a minden tevékenységre kiterjedő, szigorú tilalmat. Ez pedig önmagában is példátlan eredmény a prohibicionista éra történetében, ami józanabb drogpolitikai döntéseket vetít előre. 

Hozzászólások

Új hozzászólás