Vita a CBD szabályozása körül

Számos ország nem ért egyet a WHO javaslataival

Sokan ünnepelték 2019 elején az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kannabisz és CBD szabályozásával kapcsolatos ajánlásait, amely lényegében zöld utat adna a gyógyászati alkalmazásnak és a CBD étrend-kiegészítőként történő forgalmazásának. Az előzetes egyeztetések azonban borúlátásra adnak okot.

Várhatóan decemberben lesz a végső szavazás két WHO ajánlásról, de mint annyi mindent manapság, ezt is boríthatja még a COVID pandémia. A két javaslat a kannabisz kivonatokat és a maximum 0,2% THC tartalmú CBD termékeket érinti. Az ezzel kapcsolatos első ENSZ találkozót június végén tartották, aminek menetéről a Marijuana Business Daily portál számolt be.

Kivonatok és tinktúrák

Az első ajánlás szerint az ENSZ 1961. évi Egységes Kábítószer-egyezmény jegyzékéből törölni kell a kannabisz kivonatokra és tinktúrákra vonatkozó kitételt. Bár ez önmagában jelentős előrelépésnek hangozhat, fontos aláhúzni, hogy ez nem azt jelenti, hogy ezentúl a kannabiszolaj ne esne a nemzetközi ellenőrzés alá. Sokkal inkább egy adminisztratív jellegű módosításról van szó, amiben a „készítmények” (preparations) kifejezést próbálják kikerülni a szövegben. Ennek megfelelően az ezt övező vita is viszonylag eseménytelenül zajlott. Néhány ázsiai ország képviselője azonban kiemelte, hogy a módosítás félreértésekre adhat okot. Japán és Szingapúr például azért aggódott, hogy a módosítás a kivonatok fölötti kontroll elvesztéséhez vezethet, míg Thaiföld szerint a döntés azt a téves üzenetet közvetítheti a nyilvánosságnak, hogy ezek a készítmények veszélytelenek és korlátozások nélkül használhatók. Mindazonáltal valószínűsíthető, hogy ez a módosítás könnyedén át fog menni.

Egyetértés helyett sokrétű kritika

Egészen más légkör uralkodott a második, CBD-re irányuló javaslat esetében. Ezt ugyanis a legtöbben úgy értelmeztek, hogy a jelenlegi CBD kereskedelem növekedését segíti, és közvetlen hatást gyakorolhat a kannabisziparra is. Ennek megfelelően több állam – például az USA, Kanada és Brazília – ellenvetéseket fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy az alacsony THC-tartalmú CBD készítményeket ne szabályozzák a nemzetközi egyezmények. Érdekes módon az európai országok nem szólaltak fel a kérdésben, így egyelőre azt sem lehet tudni, hogy a kontinens képviselői hogyan fognak szavazni decemberben. A hallgatást némiképp magyarázza, hogy több állam és maga az Európai Bizottság is bizonytalan azzal kapcsolatban, hogy a javaslat jóváhagyása milyen következményekkel járhat. Hasonló okokból a közelmúltban a Nemzetközi Kábítószer-ellenőrző Testület (INCB) is kérdéseket vetett fel az ajánlás alkalmazhatóságáról és megjegyezte, hogy a kender- és kannabisz ter­mesztésére akkor is ki fog terjedni az egyezmény, ha az CBD kinyerése céljából történik. Az Egyesült Államok értelmezése szerint viszont az egyezmény nem terjed ki a rostkender termesztésére – ami esetükben legfeljebb 0,3% THC-t tartalmazhat. A határérték különbsége miatt az USA és Kanada is a maximálisan engedélyezett THC-tartalom újragondolását javasolja. A javaslat ellenzésekor néhány hajmeresztő indoklás is felmerült. Indonézia képviselője szerint például „szükségtelen” a CBD-t a gyermekkori epilepszia kezelésére használni, hiszen rendelkezésre állnak egyéb, a kannabidiolnál hatékonyabb gyógyszerek. De kritikát fogalmazott meg többek között Brazília, Japán, Szingapúr és Törökország is. Elnézve az ellenzők sorát és különböző érveit, valamint az európai országok tanácstalanságát, finoman szólva is rezeg a léc a decemberi szavazás kimenetelét tekintve.

Megosztom...