A tyúk vagy a tojás kérdése eldőlt

Régóta ismerjük, ám továbbra sem értjük pontosan a kannabiszhasználat és a szkizofrénia együtt járásának hátterét és az okozatiságot. Egy új vizsgálat erős bizonyítékkal szolgál arra, hogy míg a szkizofrénia valószínűsíti a kannabiszhasználatot, a füvezés önmagában nem vált ki szkizofréniát.  Évtizedek óta folyó vita megoldásához kerültünk közelebb a holland Radboud Egyetem kutatóinak jóvoltából, akik több mint 180.000 ember genetikai és egészségügyi jellemzőit elemezték. A kutatókat elsősorban azok a gének érdekelték, amik korábbi vizsgálatok alapján a szerhasználathoz kötődnek és a személyiségre, a szaporodási képességre és a kockázatkereső viselkedésre is hatnak. A tanulmány egyediségét nemcsak a magas vizsgálati alanyszám, de a genetikai adatok és a kannabiszhasználati jellemzők különböző módszerű gyűjtése, valamint a genetikai variációk ok-okozati viszonyainak meghatározására fejlesztett randomizáció alkalmazása adja, amik együttesen nehezen kikezdhető eredményeket nyújtanak. Összesen 35 génről derült ki, hogy kapcsolatba hozható a kannabiszhasználattal – közülük 13-ról ezt eddig nem tudták. A legizgalmasabb azonban az okozatisággal kapcsolatos eredmény. Eszerint a kannabiszhasználat által kiváltott szkizofrénia statisztikailag nem számottevő, míg a szkizofrénia miatti kannabiszhasználat erősnek mutatkozott. Ezt három különböző módszerrel is ellenőrizték, amiből kettő ugyanezt az eredményt mutatta, míg a harmadik nem mutatott erős ok-okozati viszonyt egyik irányban sem. A kutatók szerint tehát a vizsgálat az eddigi legerősebb bizonyítékot nyújtja arra, hogy nem a füvezés vezet szkizofréniához, hanem fordítva: a kannabiszhasználat esélyeit növelő gének hasonlóan növelik az egyes mentális problémák kockázatát is.