CBD, avagy kannabidiol
A természet szorongáscsökkentője
Sokan felkapták a fejüket 2012 nyarán a sajtóban keringő „füvezés betépés nélkül” szalagcímre, mely egy új, gyakorlatilag THC-mentes, gyógyászati célokra kiváló kannabiszfajtáról számolt be. Minthogy kellő információ híján a szmókerek többsége csupán a magas THC-tartalomra utazik, az alábbiakban sorra vesszük a másik fontos alkotóelem, a kannabidiol (CBD) érdemeit, mely nem mellékesen már harminc éve foglalkoztatja a tudományt.
Túlzás lenne azt állítani, hogy a fenti hír nyomán a CBD berobbant a köztudatba, az mindenesetre sokak számára kiderült, hogy a marihuána nemcsak a pár óra kikapcsolódást keresők választása, hanem hatékony gyógyír számos betegség (sclerosis multiplex, Crohn-betegség, epilepszia, glaukóma, Tourette-szindróma), és számos egészségügyi tünet (fájdalom, étvágytalanság, szorongás és gyulladás) kezelésére. A média által felkapott Avidekel nevű kannabiszfajta újdonsága, hogy a legfontosabb hatóanyagok épp fordított arányban találhatók benne: körülbelül 15% CBD-t tartalmaz, míg a THC aránya nem éri el az 1%-ot, betépni tehát nem lehet tőle. Tévedés azonban azt gondolni, hogy az izraeli Tikun Olam cég feltalálta a spanyolviaszt, hiszen a tudomány évtizedek óta halmozza a bizonyítékokat a CBD jótékony hatásairól, ami már több fajtanemesítőt ösztönzött magas CBD-tartalmú kenderfajták tenyésztésére. Korábban beszámoltunk arról, miként ellensúlyozza a CBD a THC hatásaként esetleg megjelenő kellemetlen tüneteket. Ezúttal egy kicsit mélyebbre ásunk a témában, és ismertetjük azokat a tudományos vizsgálatokat, melyek feltárták a CBD legfontosabb, szorongáscsökkentő hatásait.
Egerek és emberek
Az első, úttörőnek nevezhető kutatás 1982-ből származik, melyben a brazil Antonio Waldo Zuardi professzor világossá tette, hogy a fűszívással járó szorongást rendszerint a magas THC-tartalom okozza, amit a megfelelő mennyiségű CBD jelenléte enyhít vagy teljesen megszüntet. A vizsgálatában részt vevők egy része a testkilogrammonként adagolt 0,5 mg THC mellé 1 mg/kg kannabidiolt is kapott. Az eredmények igazolták, hogy a CBD hatékonyan oldja a THC keltette szorongást, miközben elmélyíti az eufóriával járó pszichoaktív hatásokat. A természet tehát kitűnő munkát végzett, amikor a kannabiszban e két vegyületet kombinálta. Mindezek tükrében nehezen érthető, hogy az orvostudomány miért kísérletezik kitartóan a tiszta THC alkalmazásával, és lepődik meg újra és újra annak szorongáskeltő hatásán.
Szintén brazil kutatók 1990-ben és 1994-ben egereken tesztelték a CBD szorongáscsökkentő hatását – ezúttal THC jelenléte nélkül. Kísérletükhöz az úgynevezett emelt keresztpalló tesztet alkalmazták, mely a tudomány jelenlegi állása szerint a szorongás kimutatására az egyik leghatékonyabb módszer. A kísérlet lényege, hogy dilemmahelyzetbe kényszerítik az egereket: létrehoznak számukra egy biztonságot nyújtó, ám ingerszegény zugot úgy fél méter magasan, amelyből kétoldalt egy-egy keskeny palló áll ki. Ide kimerészkedni veszélyt jelent az egerek számára, ám más módjuk nincs, hogy kielégítsék kíváncsiságukat, és megvizsgálhassák környezetüket. A hatékonynak ítélt szorongáscsökkentők hatására az egerek kimerészkednek a biztonságos térből a pallókra, de nem vállalnak túlzott kockázatot. A kutatások rámutattak, hogy a megfelelő mennyiségben adagolt CBD pontosan így hat, vagyis hatékonyan csökkenti az állatokban a szorongást. Ugyanez a kutatócsoport 1993-ban emberkísérletet is végzett, melyet 2011-ben szigorúbb módszertan mellett is megismételtek. Azt vizsgálták, vajon csökkenti-e a CBD a nagy nyilvánosság előtti beszéddel járó szorongást a diagnosztizált szociális fóbiával élők körében. Nem árulunk zsákbamacskát: csökkenti!
Traumatörlés
A világ drogkutatásainak bő 80%-át finanszírozó amerikai Nemzeti Drogabúzus Elleni Intézet (NIDA) az utóbbi évekig az illegális drogoknak gyakorlatilag csak a kedvezőtlen hatásaira és a függőségek kialakulásának vizsgálatára irányuló kutatásokat támogatta. Mindössze pár éve lendültek fel az illegális szerekkel folytatott humánkísérletek, melyeknek egyik ígéretes területe a poszttraumatikus stressz szindróma (PTSD) kezelése. Néhány év elteltével kijelenthető, hogy az Ecstasy tabletták egykor uralkodó hatóanyaga, az MDMA, illetve a varázsgombában található pszilocibin hatékony terápiás szerek lehetnek a jövőben. A CBD ezen a területen már szintén bizonyított. 2008-ban egy kutatás kondicionált félelemmel képezte le patkányokban az embernél erőszak elszenvedése vagy más traumák hatására kialakuló PTSD-t. Minthogy ez a rendellenesség nagy arányban sújtja a háborúból hazatért katonákat, az eredményes terápia sokat érne az USA kormányzatának. Könnyen lehet, hogy az MDMA mellett a CBD fogja a leghatékonyabb kezelést jelenteni, hiszen a kannabidiol adagolása a félelmetes emlékek törlődését, ezáltal a PTSD enyhülését, illetve megszűnését eredményezte a patkányoknál.
A pontos hatásmechanizmussal kapcsolatban még az elmúlt években is voltak kételyek, amiket végül egy 2009-es tanulmánynak nagyrészt sikerült eloszlatnia. A British Journal of Pharmacology hasábjain publikált vizsgálat kimutatta, hogy a CBD segíti az emberi agyban legnagyobb számban előforduló receptortípus, az 5-HT1A-szerotonin működését, avagy agonistaként működik. Anélkül, hogy túlságosan belemerülnénk a neurobiológiába, ez nagyjából annyit tesz, hogy a CBD aktiválja a receptort, ami többek között depresszió- és szorongáscsökkentő hatással jár. A tanulmány szerzői állítják, hogy a CBD hatékony eszköz lehet az olyan pszichiátriai rendellenességek kezelésében, mint a depresszió vagy a már korábban említett poszttraumatikus stressz szindróma.
Szintetikus helyett
Az utóbbi években az ismert tudományos folyóiratok is felfigyeltek a CBD-ben rejlő lehetőségekre. 2010 októberében az egyik legnépszerűbb brit ismeretterjesztő magazin, a Nature közölt cikket a CBD szerepéről a marihuánafogyasztással járó memóriaromlás kivédésében. A szaklap egy akkor megjelent londoni kutatásra hivatkozva elmondja, hogy a rövid távú memóriát vizsgáló kutatásban csak a Skunk-fajtákat fogyasztók teljesítettek rosszabbul, míg a más variáns virágzatát vagy hasist szívók memóriája változatlan maradt. A kutatók ezzel megerősítették a korábban szintetikus hatóanyagokkal végzett vizsgálat eredményét, miszerint a magas THC-tartalom csekély mennyiségű CBD mellett – ami a Skunk-típusok jellemzője – időlegesen csökkenti a rövid távú memóriát, megfelelő mennyiségű CBD jelenléte azonban ezt a hatást kivédi. Mivel a fajtanemesítő cégek jellemzően a magasabb THC iránti fogyasztói igényt igyekeznek kielégíteni, és kevéssé foglalkoztatja őket a megfelelő THC:CBD arány megőrzése, a kutatók azt javasolják a fogyasztóknak, hogy fordítsanak több figyelmet a magasabb CBD-tartalmú fajtákra.
Úgy tűnik, a THC-maximalizálásban érdekelt cégek tevékenységét a gyógyászati kannabisz programok fogják ellensúlyozni. Ahogy a kutatások egyre több bizonyítékot hoznak a CBD kedvező élettani hatásaira, a gyógyászati igényekre is nyitott fajtanemesítők elkezdték a magas CBD-tartalmú fajták kitenyésztését. A fent már említett Tikun Olam mellett érdemes megjegyezni a CBD Crew nevét, akik kitűnő üzleti érzékről tanúskodva megalkották az első magas CBD-tartalmú Skunk-fajtát, a CBD Skunk Haze-t. Szintén említésre érdemes a kaliforniai székhelyű Project CBD tevékenysége, akiknek honlapja nemcsak a CBD-vel kapcsolatos kutatásokról és gyógyászati lehetőségekről szól, de számos CBD-ben gazdag kannabiszfajta leírását is tartalmazza.
2012 novemberében az endokannabinoidok legnevesebb hazai kutatója, dr. Freund Tamás az MTA Dísztermében tartott előadásában azt állította, hogy a kannabinoidokat tartalmazó növény léte pusztán a véletlen műve, de egészen biztosan nem azért alakult ki, hogy kábíthassuk magunkat vele. Szerinte jobban járunk, ha endokannabinoid-szintünket a gyógyszergyárak termékeivel állítjuk helyre, például azzal a kasvirággyökér-kivonatot tartalmazó készítménnyel, melynek kifejlesztésében ő maga is részt vett. Még ha részben egyet is értünk a professzor úrral, akkor sem hagynánk figyelmen kívül azt az apróságot, hogy a kannabisz terápiás célú használata végigkísérte az emberiség történetét, és a legújabb kutatások alapján is biztosra vehető, hogy a gyógyászati marihuána programok egyre tudatosabban használják ki a természet e különös véletlenjének eredményét.
