Ha az LMP-n múlik, nem lesz más

Ha az LMP-n múlik, nem lesz más

A Hírextra szerkesztői interjút készítettek az új pártok drogpolitikai illetékeseivel, hogy megtudják, milyen elképzelések mentén módosítanának a drogszabályozáson. A Jobbik véleményével most nem foglalkozunk, tőlük úgysem vártunk drogpolitikai reformokat, de az LMP számunkra egészen megdöbbentő álláspontról tett tanúbizonyságot.

Az LMP listavezetőjét, Schiffer Andrást már tavaly megpiszkálták a drogszabályozással kapcsolatosan, miután a 168 órával készült interjúban kijelentette, hogy alapvetően elégedett a jelenlegi szabályozással. A felhördülések után a CK interjúban Schiffer már finomított – „az LMP-nek (…) még nincs konszenzusos álláspontja drogpolitikai kérdésekben, de az országgyűlési választási kampány kezdetére, más közpolitikai kérdésekhez hasonlóan, lesz”. A kampány vége felé valóban meg is jelent az LMP programja, benne a dekriminalizáció melletti elkötelezettséggel, hurrá. Na de hogy mit is jelent ez pontosan, az az alábbi interjúból derül ki.

Vágó Gábor, az LMP drogpolitikai illetékese a következőket mondja.

„A drogliberalizáció szerintünk nem járható út Magyarországon. A könnyűdrog felhasználókat ne bűnözőnek tekintse az állam, hanem ifjúságsegítők és pszichológiai tanácsadók foglalkozzanak ezekkel a fiatalokkal és ne rendőrök, orvosok.”

Ebből a két mondatból már süt az álláspont, miszerint a (könnyű)drogfogyasztó beteg, akin valakinek segíteni kell. Aki hétvégenként összeül sörözni a haverokkal, az aktív, példamutató szociális életet él, aki viszont ugyanehhez a tevékenységhez némi marihuánát választ, ahhoz rendeljünk pszichológust. Vagy ifjúságsegítőt, ami a 30 fölöttieknél különösen vicces lehet. Na de nézzük tovább:

„-Mondhatjuk, hogy eltérnétek a jelenlegi gyakorlattól?

– Vannak benne hibák, de sokat nem kell rajta lazítani, javítani. A bűncselekmény kategóriából szabálysértés kategóriába sorolnánk át a könnyűdrog használókat. Nem szeretnénk radikálisan változtatni. Vannak visszásságok, például felfüggesztik az eljárást, ha valaki függőnek nyilvánítja magát, de az biztos, hogy a legalizáció elsietett lépés lenne a mai Magyarországon.”

Oké, a legalizáció felvállalását mi sem vártuk. Az viszont meglepő, hogy a fogyasztás mennyiségének összeadogatása, mint bevett gyakorlat továbbra is oké, így a havi 1-2 gramm füvet fogyasztó egyén adott esetben csússzon csak át a szabálysértőből a bűncselekményt elkövető kategóriájába. Klassz, na, lépjünk egyet.

„– Tehát a holland modell nem bevethető Magyarországon?!

– Sem a holland sem a cseh módszerek nem alkalmazhatóak ma Magyarországon. Talán a szlovén modell áll közel az elképzeléseinkhez: szabálysértésnek tekintik és közmunkával vagy pénzzel lehet kiváltani. Nálunk a közmunka lehetne az adekvát megoldás.”

Mi akadálya lenne annak, hogy a cseh mintát kövessük, ami az LMP által is – elvileg – képviselt dekriminalizáción alapszik? Nem rég azt hallottuk az LMP-től, hogy a magyar szavazók nem birkák, akiket terelgetni kellene. Tehát arra még képesnek tartjuk őket, hogy a maguk által választott pártra szavazzanak, arra viszont már nem, hogy megértsék a dekriminalizáció lényegét, ami Portugáliában egyébként 10 éve sikeresen üzemel? A hollandok és a csehek tehát birtokában vannak valaminek, aminek a magyarok nem, ezért a mi fogyasztóink osztályrésze a közmunka. Biztos, hogy ez kell a fiatal szavazóbázisnak? És jöjjön a csattanó!

„Tudomásul kell vennie minden marihuána-felhasználónak, hogy ez valamilyen szinten deviancia.”

A „marihuána-felhasználás”, fogyasztási attitűdtől függetlenül mindenképp deviancia lenne? Nem ütnénk le a magas labdát, hogy de mi van akkor a gyógyászati marihuána fogyasztóival, ugyanis nem kell ilyen messzire menni, elég visszautalni: ha iszom két sört a haverokkal, akkor szociális életet élek, ha elpöffentek velük egy spanglit, akkor közmunkára érdemes deviáns? Tényleg teljesen mindegy, hogy miért is szívok? Azért, mert találtam egy jobb alternatívát a pia helyett, amitől nem esek szét, azért, mert egy baráti beszélgetés, vagy kreatív tevékenység mellé jól passzol, vagy azért, mert a „valóság elől menekülő” tini vagyok? Ezek csak az ördöggel cimborálás különböző formái, ugye?
Éljen a dekriminalizációt hirdető, magyar politikai erő, aki szerint lehet más!