A legalizáció jobban teljesít

Vége az illegális fűbiznisznek

Nagyot fordult a világ öt év alatt. Biztos többen emlékeznek még Chapo Guzman, az egyik legkeresettebb mexikói drogkartellvezér trollkodására, amikor éppen öt éve köszönetet mondott az USA elnökeinek Reagentől Obamáig, hogy a drogtilalom fenntartásával a világ egyik leggazdagabb emberévé tették. Nos, idén februárban Guzmant lekapcsolták, a mexikói fűkereskedők pedig már azon siránkoznak, hogy bedőlt a nagyszerű bizniszük.

A 2010-es kaliforniai legalizációs szavazás egyik fő célkitűzése a mexikói kartellek meggyengítése volt. Minthogy a mexikói gandzsát az USA déli határán át csempészik az Egyesült Államokba, egy kaliforniai legalizáció rendesen felborította volna az erőviszonyokat, de 2010-ben ezzel még „csak” a szavazók 46,5%-át sikerült meggyőzni. Pár hónappal a sikeres népszavazás után, a coloradói legalizáció első eredményeit látva kezdhetünk képet alkotni arról, mit is veszített Mexikó és az USA az elbukott kaliforniai próbálkozással. A Kaliforniánál méretében és népességében jóval kisebb Coloradóban alig félévnyi legalizáció is elegendő volt ahhoz, hogy több mexikói drogkartell is leálljon a fűbiznisszel. Pedig Colorado még csak nem is a mexikói határ túloldalán fekszik! Rodrigo Silla, egy közép-mexikói fűtermesztő azt nyilatkozta a Washington Postnak, hogy a coloradói legalizáció óta a mexikói marihuána ára 75%-kal zuhant, és 1 kg zözi mostanra már csak 25 dollárt ér, ezen az áron pedig nem éri meg a termesztés. Az árzuhanásban persze közrejátszik az is, hogy a gyógyászati marihuána 20 államban legális, így az engedéllyel vagy anélkül termesztő amerikaiak egyre nagyobb piacot tudnak ellátni jó minőségű kannabisszal.

Igazuk lett viszont azoknak is, akik azzal érveltek, hogy önmagában a legalizáció nem fogja felszámolni a drogkartellek hatalmát. Nem reális ugyanis, hogy a fűpiacot elengedve a riadt kartelltagok egyik napról a másikra péknek vagy hidegburkolónak állnak. Egy részük a fejleményekre a máktermesztés és a heroin-előállítás fokozásával reagált, így a hatóságok rég nem látott heroinfogásokat produkálnak a határokon. Úgyhogy még közel sem lehet hátradőlni, bár pusztán a tény, hogy a DEA és a drogkartellek együtt sipákolnak a legalizáció miatt, jelzi, hogy valami végre jó úton halad az USA-ban.

Már a bűnözés sem a régi

Azzal együtt, hogy a növekvő heroinbehozatal nemcsak a hatóságoknak, de a drogreformereknek is fejtörést okoz, a legalizáció Coloradón belül egyelőre csak a pozitív oldalát mutatja. Többen jósolták, hogy a legális fűkereskedelem hatására Colorado a bűnözők paradicsomává fog válni. „Maszkos gengszterek rúgják majd rád az ajtót, és a fegyverüket rád szegezve kiabálják: ide a pénzt és a füvet!” – festette le a cudar jövőt még tavaly egy kaliforniai seriff. Maradjunk annyiban, hogy a rendőrfőnök jósgömbje egy kicsit félrehordott, hiszen január elseje, vagyis a legalizáció bevezetése óta a coloradói bűnözési statisztikák szintén komoly javulást mutatnak. A Denveri Rendőrkapitányság adatai szerint 2014 első negyedében az erőszakos bűncselekmények (gyilkosság, szexuális erőszak, rablás, súlyos testi sértés) aránya 6,9%-kal csökkent 2013 hasonló időszakával összehasonlítva. A tulajdon elleni bűncselekmények (betörés-lopás, autó- és motorlopás, gyújtogatás) pedig 11,1%-kal estek. A magunk részéről persze óvakodnánk attól, hogy a pozitív változásokat kizárólag a legalizáció számlájára írjuk, de több jel is arra utal, hogy lehet összefüggés. Szintén mostanában jelent meg egy tanulmány a PLOS ONE folyóiratban, ami USA-szerte vizsgálta a gyógyászati marihuána engedélyezése és a bűnözés arányának alakulása közötti összefüggést. A dallasi kutatók arra az eredményre jutottak, hogy a gyógyászati marihuána programot bevezető államokban nemhogy nem növekedett, inkább kevesebbre váltott a bűnesetek száma. A kutatás szerint az intézkedés elsősorban a gyilkosságok és testi sértések arányát kisebbítette, nem gyakorolt hatást viszont a rablás és a betörés előfordulására. Ez utóbbi egyébként cáfolja azt a korábbi jóslatot, hogy a gyógyászati marihuána üzletek és az ültetvények lesznek a rablók és betörők új célpontjai. Az erőszakos cselekmények számában beállt pozitív változást pedig elsősorban azzal magyarázzák, hogy a marihuána hozzáférhetősége csökkentheti az alkoholfogyasztás mértékét. Az alkoholizálás és az erőszakos cselekmények közötti összefüggést talán nem kell magyarázni: becslések szerint az összes erőszakos bűncselekmény 40%-ában játszik szerepet az alkoholfogyasztás.

Marad tehát a rekreáció

Beszíva viszont az agresszió csírája is elpárolog, így ebben az állapotban az elkövethető legsúlyosabb testi sértés a baráti hátba veregetés. Úgyhogy miután kiveséztük, hogy mit vesz el a legalizáció – drogkartellek bevételét és erőszakos bűncselekményeket –, ideje rátérni, hogy mi az, amit ad. Elsősorban határtalan örömöt és a szabadság semmivel sem összehasonlítható érzését!

Ezt tapasztalhatták meg eddig ismeretlen mértékben azok a szerencsés tízezrek, akik április 20-án összegyűltek Denver főterén, hogy a legalizáció hatálybalépése óta először ünnepeljék meg a 420-at. Talán mondani sem kell, hogy a közlekedés azonnal megbénult, az utcákat emberrajok töltötték meg, akik, amíg nem tudták megközelíteni a teret, jobb híján tekertek egyet. Bár a fűszívás csak kijelölt pontokon engedélyezett, ez láthatóan senkit sem tántorított el attól, hogy a maga teljességében élvezze a híres gandzsaünnepet. A denveri rendőrség ugyan digitális kijelzőkön hirdette, hogy a helyszínen a marihuánafogyasztás illegális, és törvényi erővel lépnek fel a szabálysértőkkel szemben, délután 4:20-kor még a sokat látott Denver számára is ismeretlen töménységű gandzsafüst burkolta be a várost. Belegondolni is részegítő, hogy hány kiló fű szublimált el percek alatt Colorado fővárosának főterén! A rendőrség néhány köztéri fűfogyasztás miatt foganatosított előállítással igyekezett megőrizni jó hírnevét, az esemény ezt leszámítva teljesen békésen zajlott. A város kannabiszboltjai az ünnep alatt olyan üzletet bonyolítottak, ami talán a legalizáció első napjaihoz volt mérhető, hiszen szép számmal érkeztek látogatók az ország különböző pontjairól, hogy együtt ünnepeljenek az USA fővárosában. „Nem hittem volna, hogy megérem ezt a napot” – mutatott széles mosollyal a kezében tartott barna zacskóra egy texasi vásárló, melyben a gyerekbiztos zárral ellátott üvegcsében egy részletes leírás mellett ott lapult élete első, legálisan vásárolt kendervirágzata. „Nem tudom, hogy megérem-e ugyanezt a napot Texasban, ezért is látogattunk el ide. Ez történelem!”  Aki pedig lemaradt volna a legalizációs raliról, annak sem kell búsulnia, mert Denverben folyamatosan valósulnak meg a hihetetlennél hihetetlenebb ötletek.

Ha kíváncsi vagy, hogyan ötvözte néhány vállalkozókedvű coloradói a kendergasztronómiát a Family Frosttal és milyen telefonos alkalmazást gyártott hozzá, akkor olvasd tovább a cikket a CK Magazin 2014/3. júniusi számában!