Amerikai ZöldÁllamok

Négy legalizáció, három medikál

Szerző: CK

November 8-án az Amerikai Egyesült Államok elnököt választott. Az előrejelzésekkel ellentétben a győztes az üzleti életben elért sikereiről és a kampány során tett botrányos kijelentéseiről ismert Donald Trump lett. 

Már a választás másnapján a miérteket értelmező elemzések uralták a médiát, miközben az USA négy állama megszavazta a kannabisz legalizációját, míg további három a gyógyászati célú használat engedélyezése mellett döntött. Ezek a fejlemények minden bizonnyal jelentős hatást fognak gyakorolni a globális drogpolitikára, kérdés viszont, hogy Trump hogyan fog viszonyulni a kannabiszkérdéshez. De kezdjük inkább a jó hírekkel.  

Kalifornia, Nevada Massachusetts, Maine

A négy frissen legalizált állam közül Kaliforniát érdemes kiemelni. A legnagyobb amerikai állam az USA-ban és a világon elsőként tartott népszavazást a kannabisz legalizációjáról 2010-ben, ami pár százalékon úszott el. Ezúttal magabiztos 56%-kal sikerült megugrani a lécet. Bár Kaliforniában vezették be először a kannabisz gyógyászati célú engedélyezését, az államot az ország legnagyobb illegális fűtermesztőjének tartják, emiatt sok érdekelt ellenezte a legalizációt, mert gyengíti az üzletüket. Az viszont nem lehet kérdés, hogy ha a gerilla termesztőknek csak a negyede lép át a legális piacra, és engedély birtokában fog termeszteni a boltoknak, akkor olyan adóbevételt láthatunk, ami mellett a coloradói haszon aprópénz. Az USA legnagyobb kannabiszpiacának létrejötte pedig az eddigi legnagyobb csapást fogja mérni azokra a mexikói drogkartellekre, akik elsődlegesen a déli államok piacára termelnek. Illegális üzletüket az sem segíti, hogy a Kaliforniával szomszédos Nevadát a szavazók szintén a legalizáció útjára segítették. Ideje kitérni arra, hogy mit is jelent ez a gyakorlatban: az újonnan megszavazott legalizációk kisebb-nagyobb mértékben a coloradói mintát követik, vagyis 21 éves kortól engedélyezetté vált egy uncia (~28 gramm) kannabisz birtoklása, valamint 6 növény termesztése. A törvények emellett lehetővé tehetik, hogy a létrejövő kannabiszpiacon más állambeliek is legálisan vásárolhassanak. Massachusetts esetében fontos különbség, hogy a felnőttek akár 10 uncia (283 gramm) kannabiszt is tarthatnak majd otthonukban, amit szintén hat növényről szüretelhetnek le. A kitétel megoldja azt az állandó problémát, hogy csak a szüret időpontjáig legális a hat növény tartása, utána már kereskedelmi mennyiség birtoklásáról beszélünk. Nagyon balul kell ugyanis elsülnie a termesztésnek, hogy összesen maximum 28 grammot fialjanak a növények. Hat növényről 10 uncia már jóval reálisabb, amit a termesztő értelemszerűen nem adhat tovább, és a lakást elhagyva is maximum 28 grammal bélelheti ki a zsebeit. Maine-ben az utolsó pillanatig kétséges volt a siker, végül 50,15%-kal sikerült behúzni az igent. Itt a szabályozás érdekessége, hogy a fűboltok mellett a Spanyolországból és Belgiumból ismert kannabiszklubok létesítését is engedélyezi, ami új színt visz az amerikai legalizációk sorába.

Florida, Észak-Dakota, Arkansas

A három államban ketten már utóvizsgáztak a gyógyászati kannabisz engedélyezte-téséből. A trióból ismét egy déli államot, Floridát érdemes előtérbe állítani, ahol 2014-ben 57,5% szavazott az orvosi fű elérhetővé tételére, a kezdeményezés mégis elbukott, hiszen a helyi törvény szerint a népszavazásoknak 60%-os többségre van szükségük. Challenge accepted – mondták magukban az aktivisták, és olyan mozgósításba kezdtek, aminek következtében újabb milliókat nyertek meg az ügynek, így ezúttal több mint 70% igen szavazattal könnyedén átment a kezdeményezés. Ennek következében az orvosi felírásra történő használat széles körben elérhetővé válik, többek között a következő betegségek esetében: sclerosis multiplex, epilepszia, glaukóma, AIDS, poszttraumás stressz rendellenesség (PTSD), ALS és a Crohn-betegség. Észak-Dakota a 2012-es buktája után szintén másodszorra próbálkozott, és ezúttal a voksolók 63%-a nyilatkozott úgy, hogy a kannabisz orvosi célú elérhetőségére szükség van. A betegségek listája hasonlóan terjedelmes, mint Florida esetében, és azok a jogosultak, akik több mint 40 mérföldre laknak a kannabisz átvételére kijelölt gyógyászati központoktól, otthonukban is termeszthetik a gyógyszerüket. Arkansasban szűk többséggel ment át a szavazás, így a jogosult betegek rövidesen ebben az államban is engedélyekkel rendelkező boltokból szerezhetik meg a marihuánát. A törvény értelmében a gyógyászati kannabiszt terhelő adó egy részét coloradói mintára az egészségügybe és az oktatásba forgatják vissza.

Mit szól ehhez Trump?

Látható, hogy a legalizáció már messze nem az a pártpolitikai mezőben értelmezhető kérdés, mint egykoron, hiszen a republikánus beállítottságú polgárok közül is egyre többen látnák a sötét sikátorok helyett államilag szabályozott bolthálózatban a füvet. Az eredményekből az is kiolvasható, hogy az eddigi legalizációk beváltották a hozzájuk fűzött reményeket, és a társadalomra szabadítás helyett sokkal inkább helyére tették a kannabiszt. Ezt mutatja többek között a mostani szavazások sikere és az, hogy már a két nagy párt jelöltjei között vegyesen jelentek meg a legalizáció támogatói és ellenzői. Hillary Clinton a „majd meglátjuk a többi állam gyakorlatát” típusú, nesze semmi, fogd meg jól üzenete nyilván nem lelkesítette úgy a legalizációpárti demokrata szavazókat, mint Bernie Sanders sokkal határozottabb kiállása, de mindez már a múlté. Most a fő kérdés az, hogy a rövidesen hivatalba lépő milliárdos üzletembertől mit várhatunk. Ha hagyatkozhatunk a témában tett korábbi nyilatkozataira, akkor annyi mindenképp elmondható, hogy gandzsaügyben Trump messze nem tartozik a legrosszabb republikánus elnökjelöltek közé. Sőt 1990-ben – még távol a politikai törekvéseitől – szélsőséges drogreformereket idéző kijelentést tett, miszerint minden drogot legalizálni kellene, ez ugyanis az egyetlen módja a drogkartellek legyőzésének és a drogellenes háború megnyerésének. Még azt is hozzátette, hogy a kiszabott adókból lehetne finanszírozni a megelőző felvilágosítást. Később a gyógyászati kannabiszról úgy vélekedett, hogy az égvilágon semmi baj nincs vele. A 2012-ben megszavazott coloradói marihuánalegalizációval kapcsolatban azt mondta, a fűszabályozásnak állami ügynek kell lennie, és ha a lakók ezt a döntést hozták, akkor el kell fogadni. Ez azt sejteti, hogy szövetségi szinten nem fog szembemenni a megszavazott legalizációkkal. Jó üzletemberként rögtön Colorado gazdasági problémáira gondolt, amin a legális fűpiac valóban sokat segít. Még hozzátette, hogy meg kell nézni a coloradói kísérlet eredményeit, és tanulni belőle. Hát, rövidesen újabb műhelykísérletek eredményei is rendelkezésre állnak. Az eddig látottak biztatóak, az ügy támogatottsága a lakosság körében folyamatosan nő, és ha hihetünk Trumpnak, akkor nem ő lesz az az elnök, aki gátat szab a népakaratnak. 

Hozzászólások

Új hozzászólás