Egyet előre, kettőt hátra
Civil küzdelmek a drogpolitikában
A Társaság a Szabadságjogokért, más civil szervezetekkel egyetértésben, aggályosnak tartja azt a világszerte hódító tendenciát, hogy a törvényhozás nem fordít kellő figyelmet a drogügyi szakértők és civilek javaslataira a drogszabályozás kialakításában, és rendre belpolitikai csatározások témájává degradálja a drogfogyasztás kérdését.
A kialakult helyzetre reagálva a civil társadalom és azok ENSZ-kapcsolatainak építéséért felelős Vienna NGO Committee 2008. július 7–9. között szervezte meg a Beyond 2008 Globális Fórumot, több mint 300 nem kormányzati szervezetet részvételével a világ minden régiójából. Az esemény része annak a folyamatnak, amelynek legfontosabb célja, hogy a civil szervezetek is beleszólhassanak az ENSZ 10 éves kábítószer-stratégiájának értékeléséről folyó vitába. A delegáltak azzal a céllal gyűltek össze, hogy elfogadjanak egy, az ENSZ-tagállamoknak szóló, teljes konszenzuson alapuló javaslatcsomagot, amelyet majd a tagállamok jövő márciusi gyűlésén olvasnak fel a megjelenteknek. A konszenzus létrejöttét azonban akadályozta, hogy az eseményen tiltáspártiak és szabályozáspárti „legalizátorok” egyaránt részt vettek, így az utolsó órákig kétséges volt a kompromisszumon alapuló álláspont.
A TASZ előzetesen engedélyt kapott az esemény filmezésére, de a második nap a tiltáspárti amerikai intézet tagjai közbenjárásának köszönhetően a rendezők leállították a rögzítést. A filmezés így a folyosón folytatódott, melynek nyomán több riportfilm került fel a YouTube-ra, illetve két 10 perces összefoglaló a drogriporter.hu-ra. Ez utóbbiak a fórummal kapcsolatos benyomásokról és a drogmentes világ eszméjének tarthatóságáról faggatták a részvevőket. A harmadik nap végére megszületett a lehetetlennek hitt megállapodás, amely olyan javaslatokat tartalmaz, mint a drogproblémára adott válaszok tudományos megalapozottságának igénye, az érintett csoportok és a civilek bevonása a törvényalkotásba, a kontrollált anyagok gyógyászati elérhetőségének engedélyezése, hangsúlyfektetés az ártalomcsökkentésre stb.
Stockholmi visszavágó
Amint látható, az elfogadott javaslatok inkább az ésszerű állami szabályozást támogatók álláspontját tükrözik, így nem csoda, hogy két hónappal később a tiltáson alapuló drogpolitika mellett elkötelezett civil szervezetek drogellenes világfórumot tartottak Stockholmban, ahol a régi kerékvágásba visszatérve, ellenzék híján nyugodtan gyűjtögették az aláírásokat a drogtilalmat fenntartani kívánó deklarációjuknak. A tiltáspárti civilek egymás között már az ártalomcsökkentést is bújtatott legalizációnak ítélték, és elutasították a marihuána bárminemű gyógyászati alkalmazását, illetve a fogyasztóik enyhébb jogi megítélését is. Várhatóan újabb konferenciákat eredményez az ENSZ kegyeiért folyó küzdelem, de a tiltáspártiak stockholmi visszatáncolásával úgy tűnik, a felek álláspontjai nem közeledtek.
Otthon, édes otthon
Zoomoljunk éppen ezért az európai drogpolitikai küzdelmekről egészen a hazai drogügyi döntéshozókig. Egy tavalyi törvénymódosításnak köszönhetően a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság (KKB), a kormány drogpolitikai tanácsadó testülete már civil képviselők bevonásával működik. Ez a TASZ számára azzal a reménnyel kecsegtetett, hogy a civil társadalmat érintő problémákat beemelheti a döntéshozók látóterébe, ezért már tavaly októbertől sürgetni kezdte a büntetőjogi szabályozás kérdésének napirendre vételét. Erre megfelelő alapot biztosít az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) által megrendelt, Frech Ágnes bírónő által elkészített normaszöveg, mely a TASZ álláspontja szerint kisebb módosításokkal ugyan, de elfogadható alternatívát kínál a jelenlegi szabályozással szemben, elsősorban azzal, hogy szabálysértésnek minősítené át a fogyasztói típusú magatartásformákat. A tervezet mögött felsorakozott a drogügyi szakértők krémje, a kérdés tárgyalása mégis húzódik. A TASZ a szeptember 18-ai ülésen rákérdezett a halogatás okára, amire azt a választ kapta, hogy az IRM – aki a Frech-féle normaszöveget megrendelte – nemhogy nem tartja aktuálisnak a kérdést, de álláspontja szerint nem is kell módosítani a drogjogi szabályozást. Úgy tűnik, a sok hűhó semmiért esete forog fenn, pedig a szakma nagy része támogatja, sőt a KKB jogi szakbizottsága már jóvá is hagyta a tervezetet. Örömmel jelenthetjük viszont, hogy drogpolitikai döntéshozóinknak makacsság és szűklátókörűség dolgában már sikerült felzárkózniuk Európa egy részéhez.
