Vége a képmutatásnak

Győzött a reggae: Jamaica is legalizál

A többségünk által reggaetől lüktető fűparadicsomként elképzelt karib-tengeri sziget drogtörvényei a valóságban nem sokban különböznek a régió többi államától. A turisták ettől függetlenül oly rendületlenül vesznek részt az illegális gandzsatúrákon, hogy végre a főváros, Kingston polgármesterének fejében is felmerült a legalizáció gondolata.

A kannabisz az 1800-as években, a rabszolgatartás következtében került a karibi szigetre, a jamaicai ültetvényekre betelepített részben kelet-indiai munkásoknak köszönhetően, akik a tudásuk mellett a kultúrájuk néhány szeletét is magukkal vitték. Ez magyarázza, hogy a jamaicai nyelvben miért a hindi „ganja” kifejezés terjedt el a kannabiszra. Hamar fény derült arra is, hogy a jamaicai klíma és környezet tökéletes a jó minőségű kannabisz termesztéséhez, az indiaiak kiegyensúlyozottságának és nyugalmának titka pedig kisvártatva a helyi lakosok érdeklődését is felkeltette. A széles körben elterjedt hiedelemmel ellentétben tehát a marihuána fogyasztása már jóval a rasztafári vallás előtt megjelent a népesség körében tea és dohánnyal kevert cigaretta formájában. A gandzsarobbanást a 70-es évek, Bob Marley és a reggaemuzsika hozta el Jamaica életébe, amikor boldog-boldogtalan öntötte dalba a legális fűtermesztés törvénybe foglalása iránti olthatatlan vágyát, valamint világszerte terjedésnek indult a rasztafarizmus eszméje, mely olyan szent növényként kezeli a marihuánát, ami segít elmélyíteni a hitet, és elősegíti a tudatosságot és a békét. Bár a várva várt legalizáció ekkor még nem következett be, Bob Marley lett az első világszerte ismertté vált harmadik világbeli előadóművész, akinek üzenetét milliók terjesztették és terjesztik a mai napig. 2001-ben ugyan született egy kormánybizottsági javaslat a fűbirtoklás engedélyezésére felnőttek számára, a tervezet végül nem emelkedett törvényi erőre, a projekt pedig eltűnt a süllyesztőben.

Ganja tours

A bűvös „legalize it” formula kitartó mantrázása így is megtette hatását: a marihuána éppúgy beépült a jamaicai kultúrába, mint egykor a rum, és a tilalom ellenére a reggae és a gandzsa kettőse egyedülálló turisztikai vonzerőt biztosít az országnak, amit az élelmes helyiek ki is használnak. Számos utazási iroda csábítja egyedülálló fűtúrára a Jamaicába látogatókat Negrilbe vagy Nine Miléba, Marley szülővárosába, ahol aztán kóstolót nyújt a reggaekirály kedvenc fajtájából, a Sinsemillából vagy éppen a legendás Purple Skunkból. Bár mindez tökéletesen illegális, a kereslet nagyúr, ráadásul egy turistának még mindig biztonságosabb egy ilyen kiránduláson részt vennie, és üres kézzel, de életre szóló élményekkel távoznia, mint pár grammal a zsebében beleszaladni a fűdílerként viselkedő civil ruhás rendőrök egyikébe, akik előszeretettel vadásznak naiv külföldiekre. Az ellentmondásos helyzet feloldásához egyaránt szükség volt a gyógyászati marihuána terjedésére, illetve a coloradói és az uruguayi legalizációs kísérletre. Jamaica igazságügyi minisztere a dekriminalizációval kapcsolatban tavaly úgy fogalmazott, hogy szemügyre veszik a kísérletező államok tapasztalatait, és annak megfelelően alakítják a politikájukat. Nem sokat kellett várni ezután, hogy a jamaicai Ganja Law Reform Coalition nemzetközi konferenciát szervezzen Kingstonban a legális fűszabályozás lehetőségeiről. Az értekezést idén áprilisban újabb gyűlés követte, melyen a helyiek mellett amerikai és kanadai előadók beszéltek a kannabisz és a legalizáció jótékony hatásairól. „Eljött az idő, hogy megteremtsük a lehetőséget a jamaicaiak számára, miszerint hasznot húzhassanak a marihuánaiparból” – e merész frázis nem egy drogreformer, hanem Angela Brown Burke, Kingston polgármesterének száját hagyta el. Hogy a megállapítás súlyát tovább ízlelgessük, érdemes megjegyezni, hogy Angela férje az a Paul Burke, aki a nemrég elindított Gandzsa Szövetség programvezetője és a kormányzó párt főtitkára egy személyben. Újabb jel a reform melletti elkötelezettségre, hogy Phillip Paulwell, a képviselőház kormányzati ügyeinek vezetője kijelentette, a csekély mennyiségű kannabisz birtoklását idén dekriminalizálni fogják. Coloradói felszólalók szerint Jamaica a marihuánaipar egyik vezető országa lehetne, amivel ott is elérhetővé válnának a Coloradóban már megtapasztalt gazdasági és társadalmi előnyök. Jamaicát elsősorban az előbbi foglalkoztatja a lassú gazdasági növekedés, a szegénység, a munkanélküliség magas aránya és az utóbbi két évtizedben keletkezett hatalmas tartozások miatt. Ráadásul az országban kiugró az erőszakos bűncselekmények száma: a 2,7 millió lakosra jutó évi 700 gyilkosság a világ egyik legmagasabb aránya. Az erőszakos bűncselekmények megfékezése pedig Uruguayban is a legalizáció egyik legfőbb indoka volt.

Ha kíváncsi vagy, hogy mi választja el Jamaicát a legalizáció elfogadásától és hogyan vélekednek a politikusok, illetve a lakosság a kérdésről, akkor szerezd be a CK Magazin 2014/4. augusztusi számát!